Köszvényes ízületi fájdalom, Milyen betegség a köszvény? A köszvény tünetei, a köszvény kezelése és a köszvény diéta

A köszvény A köszvényről röviden A köszvény az úgynevezett kristályarthritisek, azaz a kristályok okozta ízületi gyulladással járó betegségek csoportjába tartozó betegség. Az ide tartozó kórképek közös tulajdonsága, hogy az ízületek egy részében, illetve azok környékén mikrokristályok halmozódnak fel, amelyek akut és krónikus elváltozásokat, gyulladásokat idéznek elő. Klinikai szempontból a betegségcsoport legjelentősebb képviselője a köszvény. A köszvénynél a mononátrium-urát-monohidrát kristályok a továbbiakban: MNUM-kristályok okozzák az ízületi elváltozásokat, a betegség krónikus formájában pedig már köszvényes csomók alakulnak ki.

A kristályképződés mindig valamilyen anyagcserezavar következtében alakul ki. Köszvénynél a szervezetben felszaporodó húgysav vezet az ízületekben megjelenő kristályok kialakulásához.

Gyakorisága az ízületi fájdalomcsillapító tabletták neve előrehaladtával növekszik. A nemek közötti megoszlás kapcsán kijelenthető, hogy a férfiak körében fordul elő többször. A köszvényes ízületi fájdalom a köszvény legtöbbször a változókor környékén jelentkezik.

A kristályok kicsapódása akkor következik be, amikor a vérben lévő húgysav szintje a saját oldhatósági határa fölé emelkedik. Ezt a határtúllépést nevezzük hiperurikémiának. Mára a betegség a világ azon területein is megjelent már, ahol korábban még nem fordult elő.

Ez leginkább az átlagéletkor növekedésének, a civilizációs betegségek növekvő alkoholfogyasztás, purinban gazdag étkezés, elhízás, stb. A köszvény okaival kapcsolatban a húgysavanyagcseréről kell néhány fontos megjegyzést tennünk. A húgysav a purin vegyületek lebomlásaként keletkező végtermék. A purin rengeteg funkciót tölt be a sejtek köszvényes ízületi fájdalom az élő szervezet működése során, részt vesz többek között a DNS és az RNS felépítésében vagy a zsír- és szénhidrát-anyagcserében.

A purin vegyületek az elfogyasztott táplálékkal fehérje formájában kerülnek be a szervezetbe. Az emésztés folyamata során húgysav képződik belőlük, ami bekerül a keringésbe. Ugyancsak az egészséges emberre igaz, hogy szervezetében a teljes húgysavtartalom eléri az milligrammot, ami köszvény megjelenésekor akár a többszörösére is emelkedhet.

Az aktuális húgysavszintet a képződés és az ürülés aránya határozza meg. Ha a húgysav nem tud kellő mértékben ürülni a szervezetből, az egyensúly felbomlik, a húgysav pedig felhalmozódik. A hiperurikémia és így maga a köszvény is lehet elsődleges primer és másodlagos szekunder. Az elsődleges hiperurikémia oka rendszerint valamilyen genetikai rendellenesség.

Ezen belül is megkülönböztetünk kétféle kiváltó okot.

Milyen betegség a köszvény? A köszvény tünetei, a köszvény kezelése és a köszvény diéta

A másodlagos hiperurikémia és köszvény általában valamilyen jól meghatározható betegség vagy helytelen táplálkozási szokások következtében alakul ki. Itt is érdemes kettéválasztani azokat az eseteket, amelyekhez a fokozott húgysavképződés, valamint a húgysavkiválasztás csökkenése tartozik. A húgysavképződés fokozódását előidézhetik vérképző szervek betegségei, a nyirokrendszer daganatai, a vérszegénység, kiterjedt pikkelysömör vagy gyors növekedésű tumorok. Daganatos megbetegedések bizonyos típusú kezelési formáihoz is kapcsolódhatnak olyan mellékhatások, amelyek megemelhetik a húgysavszintet.

Ilyen, amikor köszvény miatt fáj a keze

Említettük a helytelen táplálkozást is, itt a magas húgysavtartalmú ételek mértéktelen fogyasztására belsőségek, vörös húsok, alkohol kell utalnunk. A húgysavkiválasztás csökkenését szintén számos betegség kiválthatja a másodlagos hiperurikémiánál, köszvénynél.

Ilyenek például a krónikus veseelégtelenség, a diabéteszes ketoacidózis, a tejsavacidózis, az ólommérgezés, de a tartós éhezés is. Meg kell még említeni bizonyos gyógyszereket is, amelyek hatással vannak a húgysavanyagcserére.

Itt hangsúlyozni kell köszvényes ízületi fájdalom a kis dózisú szalicilát tartalmú vagy egyes immunszuppresszív szereket. A húgysavból való kristályképződés egy háromlépcsős folyamat eredménye.

Nyitott Egyetem - Prof. dr. Helyes Zsuzsanna: Ízületi gyulladás és fájdalom

A folyamat mindhárom szakaszára több tényező is hatással lehet, mind közül a legkiemelkedőbb azonban a magas húgysavszint. A köszvény kórlefolyása, tünetei A köszvény kórlefolyása az esetek többségében négy szakaszra osztható. Mielőtt ezekre rátérnénk, fontosnak tartjuk rögzíteni, hogy a köszvény bármelyik ízületet érintheti, azonban jellemzően az alsó végtag szokott érintett lenni, azon belül is a nagylábujj alapízülete, a bokaízület, az Achilles-ín és a térdkalácshoz tartozó ín, köszvényes ízületi fájdalom a combcsont térdízületet alkotó részei.

Visszatérve a négy köszvényes szakaszra, ezek a következők.

Tünetmentes hiperurikémia Az első stádiumban a húgysavszint már határérték fölötti szintet mutat, de klinikai tünetek még nem jelennek meg. Itt kell tisztázni azt is, hogy mi az a határérték, ami fölött a húgysav szintje kórosnak, emelkedettnek számít.

Akiknél ez az állapot kialakult és a genetikai hajlam vagy bizonyos rizikófaktor ok jelen vannak, azoknál nagyobb valószínűséggel kialakul a köszvény, a betegség tovább lép a második szakaszba. Első akut köszvényes roham megjelenése Itt már megjelenik az első köszvényes roham, ami intenzív, rendszerint éjszaka jelentkezik, sok beteget még álmából is felébreszt.

Legtöbbször a nagylábujj alapízületében lép fel elsőként az akut fájdalom, amihez a bőr kipirosodása, duzzanat és mozgáskorlátozottság is társulhat.

A köszvény tünetei

A fájdalmat jól jellemzi, hogy a beteg sokszor még a takaró érintését sem képes elviselni. A jól ismert es fájdalomskálán 7-es fölé tehető a mértéke. A köszvényes rohamnak általában velejárója az általános gyulladás, rossz közérzet, láz. A roham a csúcspontját az esetek többségében 24 óra alatt eléri. Az akut gyulladás kiváltója jellemzően a túlzott alkoholfogyasztás, a purinban gazdag vesekárosodás kötőszöveti betegségekben, de provokáló tényező lehet valamilyen sérülés, gyógyszer vagy műtét is.

Fentebb már említettük azokat az ízületeket, amelyek az esetek többségében érintettek szoktak lenni, de ritkán egyéb területeken is felléphet gyulladás, például a fülben, szemben, gégében, hasban. A köszvénynek ez a szakasza köszvényes ízületi fájdalom alatt magától, kezelés nélkül is megszűnik, itt még tartós károsodást nem szenvednek az érintett szervek.

Sokan itt követik el a hibát, mert a tünetek elmúltával nem tulajdonítanak nagy jelentőséget panaszoknak és nem fordulnak orvoshoz, pedig ilyenkor még sokkal hatékonyabban megelőzhetők lennének az ízületi károsodások. Ezért azt javasoljuk, hogy a fenti tünetek észlelésekor mielőbb keresse fel reumatológiai magánrendelésünketahol a köszvény kapcsán komoly szakmai tapasztalattal rendelkező szakorvosaink készséggel állnak a rendelkezésére.

A gyors orvoshoz fordulás a kezelés minél hamarabb megkezdése, az esetleg szükséges életmódváltozás kialakítása miatt fontos, így érhető el ugyanis legjobban, hogy a betegség és annak szövődményeinek érdemi kivédése.

Ismétlődő rohamok szakasza A betegségnek ez a stádiumát már különböző pontokon megjelenő, visszatérő akut gyulladások és panaszmentes időszakok váltakozása jellemzi.

Növekedhet a gyulladásban érintett ízületek száma. Krónikus köszvény A negyedik szakaszban már a rendkívüli fájdalommal járó akut periódusok eltűnnek.

Sulfinpyrazon nincs forgalomban Urikosztatikumok gátolják a húgysavképzést a xanthinoxidáz kiegészítő gátlása révén, mely a hypoxanthint oxidálja xanthinná és azt tovább húgysavvá. Kiegészítő hatása ennek, hogy az így elért magas hipoxanthin koncentráció a purin szintézisét fékezi. E hatóanyagok Allopurinol és Febuxostat. Óriási jelentősége van, hogy a beteg ezen a téren megfelelő tájékoztatást kapjon, azonban mégis jellemző, hogy sok esetben egyszerű háziorvosi kezelés történik különösebb felvilágosítás vagy segítség nélkül. Márpedig egy speciális étrend betartásával a betegség nagyon jól kezelhető, a gyógyszeres kúra viszont önmagában nem elég a köszvény visszaszorításához.

Az ízületi gyulladások krónikussá válnak és mozgáskorlátozottságot okoznak, megjelennek a köszvényes csomók is. Ezek a borsónyi vagy akár diónyi nagyságú, lágy göbök leginkább a fülkagylókon, a könyökízületeknél, illetve az Achilles-inak tájékán figyelhetők meg, de előfordul az is, hogy belső szerveken jelennek meg. Egyre jobban érintetté válnak a felső végtag ízületei is. Az ujjak nem gyógyuló, fekélyes elváltozásai, az ujjakban lévő ízületek deformációja, csonthiányai jelentősen rontja a kezek tárgyakat megfogó, szorító funkcióját.

A köszvény diagnózisa A köszvény diagnózisának felállításához többféle vizsgálat elvégzése vezet, ezekről fogunk most részletesebb tájékoztatást adni. Az anamnézis felvétele A szakrendelés első felkeresésekor a kezelőorvos részletesen kikérdezi a pácienst köszvényes ízületi fájdalom köszvényes ízületi fájdalom tapasztalt tünetekről, arról, hogy azok mikor, milyen körülmények között jelentkeztek, milyen intenzitásúak, mely szervet, szerveket érintenek.

Fontos, hogy szóba kerüljenek korábbi betegségek, műtéti beavatkozások, vizsgálatok. A köszvénynél nagy jelentősége lehet a beteget körülvevő környezeti tényezőknek, életmódbeli, étkezési szokásoknak, ezért ezekre is mindenképpen ki fog térni a szakorvos. Itt például beszélni kell a húsfogyasztási, alkoholfogyasztási, gyógyszerszedési szokásokról is. Ennél a betegségnél a genetikai hajlam is hangsúlyos szokott lenni, emiatt gondoljuk végig, hogy korábban a családban volt-e már, aki köszvényben szenvedett.

Itt arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az imént ismertetett kérdésköröket érdemes otthon előtte végiggondolnunk, lejegyzetelnünk, hogy az orvosnál már részletesen és gördülékenyen beszámolhassunk róluk. Fizikális vizsgálat A fizikális vizsgálat részét képezi a szemmel való megtekintés, mivel a köszvény bizonyos stádiumban már jól látható tüneteket produkál, illetve a tapintásos vizsgálat is a kezelőorvos segítségére lehet.

Koronavírus Köszvény Az izületeink sajnos számos okból képesek fájni, ezek a fájdalmak pedig — kivéve persze a zúzódások, sérülések okozta fájdalmat — gyulladást jeleznek az érintett izületben. Az akut folyamat az állandó mozgás és terhelés hatására könnyen idültté krónikussá alakulhat, deformálhatja, torzíthatja a beteg izületet és tartós fájdalmat okozhat. A baj lehet az izületet körülvevő szövetekben pl. A köszvény az izületi fájdalmat okozó betegségek azon formája, amikor az izületi gyulladást az izületben lerakódó urát húgysav -kristályok okozzák. Középkorú vagy idősebb férfiak szenvednek tőle elsősorban, de menopausa utáni nők esetében is előfordul, és típusos tünete az éjszaka kezdődő heves izületi fájdalom a lábon az egyik nagyujj alapizületében.

Laboratóriumi eljárások A húgysavszint, a húgysavval kapcsolatos paraméterek laboratóriumi vizsgálatának meghatározott előfeltételei vannak. A köszvényes ízületi fájdalom mindig rohammentes állapotban, lehetőség szerint az előző rohamkezdet után négy héttel kell elvégezni, emellett meg kell előznie egy háromnapos purinszegény, alkoholmentes diétának.

Fontos a purinanyagcserét befolyásoló gyógyszerek elhagyása is erre az időszakra.

• A tealeveleket érdemes hideg vízben minél több ideig, akár 1 órán keresztül is áztatni!
• Betegségekre A köszvény egy kóros állapot.
• Köszvény – Wikipédia
• Zátrok Zsolt 14 A köszvény az arthritisz gyakori formája, amely bárkinél megjelenhet.

A laboratóriumi eljárások több szempontból is jelentősek a diagnózis felállításának szempontjából. Egyrészt fény derülhet arra, hogy fennáll-e a húgysavszint megemelkedése, másrészt a szekunder típusú köszvény elkülönítésében, valamint a primer köszvény típusának húgysavtúltermelésen vagy csökkent kiválasztáson alapuló formák meghatározásában is segít. A túlzott húgysavképződésre leginkább a magas 24 órás vizelethúgysav-ürítés a jellemző. Ha a húgysav csökkent kiválasztásáról van szó, azt az alacsony vizelethúgysav-mennyiség és az úgynevezett frakcionális urát exkréció igazolja.

Köszvényes roham esetén a laboratóriumi vizsgálatok gyulladásos paraméterekről árulkodnak, ilyen például a gyorsult süllyedés, az emelkedett C-reaktív protein szint, valamint a megnövekedett fehérvérsejtszám.

A betegség ezen szakaszában a húgysavszint normál értéket is felvehet, mivel az urát köszvényes ízületi fájdalom része kicsapódott az ízületekben. A laborvizsgálatoknak mindig ki kell terjednie a köszvény által potenciálisan előidézhető zsigeri elváltozásokra is.

A vesefunkció kontrollálása kötelező, emellett fontos ellenőrizni a lipidszinteket, valamint a hemoglobin egyik alegységének, a HbA1c értékét. Szükség esetén glukózterhelés végzésére is szükség lehet.

{{headline}}

Képalkotó diagnosztikai eljárások A térdízületi kezelés szuprapateláris bursitis számító képalkotó eljárások jól körülhatárolható képleteket mutatnak meg a betegség tüneteiről. A röntgenképen, illetve a klasszikus vagy nagy felbontású CT- HRCT felvételeken a csontoknál megjelenő köszvényes csomók általában jellegzetes lyukasztóvasszerű kerek felritkulásként láthatók.

Szintén megfigyelhetők a csontszéleken lévő eróziók és defektusok, amelyek akár a láb és a kéz kisízületeinek teljes pusztulását is előidézhetik. Az MRI-vizsgálat is kimutatja az eróziókat. Az ultrahangvizsgálatot külön ki kell emelni, mivel jellegzetes képet ábrázol a betegség tüneteiről.

Ez leginkább az ízfelszíneken kicsapódott urát kristály típusos kettős törésű jelében mutatkozik meg. Az úgynevezett kettős energiájú CT-vizsgálatról is szükséges említést tenni, ami több szempontból is nagy segítséget jelent a köszvény diagnosztizálásában.

Ez egy MNUM-kristályokra specifikus eljárás, annak intenzitása és kiterjedtsége a kristályképződés aktuális helyzetéről tájékoztatja a szakorvost, ezért a köszvény kezelésének monitorozására is használható.

Végül a mikroszkópos vizsgálatokról kell szót ejteni, amelyek az ízületi nedvből, valamint a köszvényes csomókból nyert minták elemzésében segítenek. A mikroszkopikus kép köszvény esetén hosszú, tű alakú MNUM-kristályokat mutat.

Meleg vizes fürdő

A fentiek alapján a következőkben a legújabb diagnosztikai ajánlásokat fogjuk ismertetni. Több évtizeden át az Amerikai Reumatológus Kollégium es diagnosztikai ajánlása volt a zsinórmérték.

Ennek a kritériumrendszernek a szenzitivitása nagyon magasnak számított, viszont a specificitása meglehetősen változó volt. Hogy ez pontosan mit is jelent, érdemes tisztázni ezt a két fogalmat.

Köszvény: ezeket az ételeket érdemes kerülni, hogy csillapodjon a fájdalom Vannak élelmiszerek, amiket érdemes kerülni. Sokszor csak egy-egy heves fájdalmas roham hívja fel a figyelmet a köszvény meglétére, és akkor derül ki, hogy a családban bizony már másnak is voltak korábban ilyen panaszai. Köszvény tünetei és kezelése A köszvény egy anyagcserebetegség, lényege a szervezetben a húgysav kóros felhalmozódása.

A szenzitivitás arról ad képet, hogy az adott kritériumrendszer szerint végzett diagnosztizálás a valóban pozitív eseteket milyen valószínűséggel azonosítja helyesen pozitívként. Ezzel szemben a specificitás arra ad választ, hogy a negatív eseteket milyen valószínűséggel jelzi helyesen negatívként a vizsgálat.

Az es ajánlásnak ez a hiányossága, illetve a képalkotó diagnosztikai eljárások fejlődése szükségessé tette új eljárások kidolgozását. E szerint az új ajánlás szerint a belépési kritériumnak nevezett jelenség a legalább egy alkalommal jelentkező perifériás ízületi vagy bursa nyáktömlő felett megjelent duzzanat, fájdalom vagy érzékenység.

A belépési kritérium egyébként azt jelenti, hogy a köszvény további kritériumai csak ennek teljesítése esetén értelmezhetők. Ha ez a tünet fennáll, akkor az érintett területből mintát kell venni, és ha a minta mikroszkopikus képe MNUM-kristályok köszvényes ízületi fájdalom igazolja, akkor azt abszolút kritériumnak kell tekinteni, azaz ez önmagában elegendő a köszvény diagnózisának felállításához. Amennyiben az ízületből nem nyerhető ki minta vagy az nem értékelhet, illetve negatív eredménnyel zárul, akkor a továbbiakban egy több szempontot figyelembe vevő pontrendszer segíti a diagnózis megszületését.

Ez a pontrendszer a klinikai, a laboratóriumi és a képalkotó kritériumokat foglalja magába. A laboratóriumi kritériumok a következőkre terjednek ki: a szérum húgysavszintjének meghatározása, az ízületi folyadékból vett minta elemzése.

A képalkotó kritériumok köszvényes ízületi fájdalom következőkre terjednek ki: MNUM-kristályok jelenléte, köszvényre jellemző ízületi elváltozások jelenléte. A köszvény diagnózisához elégséges a pontrendszer alapján nyolc pontot elérni.

A köszvény

Végül említést kell tenni arról is, hogy a diagnózis felállítása során bizonyos betegségeket ki kell zárni, el kell különíteni, mert más betegségek is járnak a köszvényéhez hasonló panaszokkal. Ilyen betegség többek között az orbánc, a gyulladással járó bütykös lábujj, a fogeredetű gyulladás, a fertőzés okozta ízületi gyulladás, a trombózis és más, kristályok okozta ízületi problémák. Ha több ízületre is jellemzők a tünetek, akkor vizsgálni kell a rheumatoid arthritis, valamint a spondyloarthritis lehetőségét.

A most említett kórképek elkülönítésére többféle diagnosztikai eszköz áll rendelkezésre, ilyen a mikrobiológiai tenyésztés, a röntgen, az ultrahang vagy a kristályanalízis.